Egyénileg utazó túristáknak pár szó Kairó városáról

Amennyiben repülőgéppel érkezik meg Kairóba, akkor jó esteben már gépen átadnak egy angolul kitöltendő statisztikai lapot, amit az útlevélkezelőnek majd át kell adnunk. ha mégsem kapnánk a gépem ilyen lapot, akkor a reptéren az asztalokon illetve a putokon ezek megtalálhatóak.
Akinek videó kamerája van, be kell mutatnia a vámosoknak, akik azt beírják, bepecsételik az útlevélbe. Utánna felvesszük a csomagjainkat.

Ezzel szabad az út, mehetünk a kijárat felé. Lehetőség van pénzváltásra is, több bank csaknem azonos árfolyama közül választhatunk. A repülőtérről kifelé menet még az épületben kis irodák előtt haladunk el, ahol prospektusokat, Kairó térképét kaphatunk, majd a fuvarozók irodái tesznek ajánlatot a városba bejutásra. Mini buszos utazási lehetőség 45 és 35 egyiptomi fontért van ( továbbiakban LE ). Ezek alkumentes, számlát adó lehetőségek. A vitát nem kedvelőknek ajánlható.

Kijutva az épületből a taxisok várnak, általában 50 LE-ért szeretnének bevinni, de 20 LE a minimum. Meggyőző - később is- ha azt hangoztatjuk, hogy többször voltunk már Egyiptomban és jól ismerjük az árakat. Napközben busszal is be lehet jutni a városba, ehhez azonban kell némi kalandvágy. Első alkalommal elég nehéz elképzelni, hogy hol is járhat velünk a busz. 

Kairónak két olyan tere van, ahol mindenki megfordul, a Ramses square és a Thahrir square. Elsőre mindkettő igen ijesztő látványt nyújt, de ezeket mindenki ismeri, és bárhonnan ide a legegyszerűbb eljutni, ha a későbbiekben helyi buszra merészkedünk. Gyalog a két tér egymástól kb. 10 perc.

Vasút

A Ramses téren van a vasúti pályaudvar, ahonnan Assuan vagy északra Alexandria felé elutazhatunk. Az épületben két pénztár is van, éppen az előbb említett északi és déli irányba külön pénztárban lehet jegyet váltani

Tapasztalatunk az, hogy a reggel 7 órai pénztárnyitás előtt, már 5-6 óra körül a pénztáros ott ül az egyébként nem túl kellemes környezetben lévő helyén és megvehetjük a jegyeket kényelmesen, senkitől sem zavartatva.  Aznapra szinte lehetetlen jegyet kapni, még a másnap estinél is nagy az esély, hogy csak első osztályút kapunk. Érdemes minél előbb megvenni a jegyet mert az első osztályú a duplájába kerül a másodosztályúnak. Létezik harmadosztályú vasúti jegy is, de olyat külföldinek nem adnak, és aki meglátja a vonatot rögtön megérti azt is, hogy miért.

A jegyektől nem kell megijedni, annak ellenére, hogy semmit nem lehet rajta elolvasni, csak az érte fizetett összeget. Általában a pénztáros nem hajlandó kommunikálni, igy a legjobb a jegyünket megmutatni az épületben lévő Tourist Police iroda ügyeletesének, aki boldogan ráírja a kocsi és az ülőhely számát. Megmondja az indulási időt - sőt a peron számot is- igy biztosak lehetünk abban, hogy a jegyünk akkorra és oda szól, ahová szeretnénk. Aki mégis napközben akar jegyet váltani az ne lepődjön meg ha számtalan jóember próbál elébe tolakodni.

Egyiptomi Régészeti Múzeum 

A múzeum Tahrir téren található, nyitva de. 10- du. 16-ig. Belépő jegy: felnőtteknek 20LE, diákoknak ( nemzetközi diákigazolvány felmutatása szükséges) 10 LE. A jegyvétellel még csak az előkertbe jutunk, de mielőtt bemennénk az épületbe, itt a kávézó mellett jobbra lévő ajtónál le kell adni a kamerát, ha van ilyenünk. Aki elmulasztja azt a motozók visszaküldik, és a közben már kezelt jeggyel lehet magyarázkodni, hogy újra bejusson. Nagyobb a biztonsági ellenőrzés mint a repülőtéren, de nem zavaró. Innivalót feltétlen vinni kell a múzeumba, mert bent semmi nem kapható, de kellő meleg van ahhoz hogy siettese a gyönyörködést. Ez az a hely amire érdemes minél több időt szánni, rengeteg a látnivaló. Aki a múmiákra is kíváncsi annak külön belépőt kell váltani. (5 USD)

Piramisok.

A piramisok a másik olyan látványosság, amit mindenki megnéz. Aki olcsón akarja megúszni, az kimehet helyi busszal is, ami a Tahrir téren lévő városi buszvégállomásról indul. Giza felé menő buszt kell találni, -ilyen a 430 is - és a buszon váltott jeggyel ( 50 piaszter) utazhatunk. Nem elegánsak a buszok, de nagyon jól haladnak

Számítani kell arra, hogy a buszok általában nem állnak meg a megállókban, csak lassítanak, és akkor le kell ugrani. A megállókat nem jelzi semmi, a várakozó embertömeg mutatja, hogy merre is lehet. Visszafelé kicsit mindig könnyebb a buszozás, elég a center vagy a Tahrir szót emlegetnünk. Kényelmesebb taxival kijutni, ha sikerül megeggyezni elfogadható árban. Az ajánlatuk 50 LE-nál kezdődik, innen már tehetség dolga a végső ár.( 30 LE ) Ők is azt a megoldást kedvelik, hogy megvárnak és vissza is hoznak a városba. Persze igy kötve vagyunk az időhöz. Másfél órát simán el lehet nézelődni, mert elég nagy távolságokra vannak egymástól a piramisok, lehet sétálgatni. Már a pénztár előtt zaklatnak a tevét kínálók, és erre a belépés után is számítani lehet. A belépő ára 20 illetve 10 LE. Aki be akar menni a piramis belsejébe, annak külön jegyet kell váltania. Korlátozott a létszám, nyáron amikor kevés a turista, nagyobb a lehetoség. Bejutva a területre, látva a tájat, aki kedvet kap, még mindig tevézhet, vagy lóháton is bejárhatja a környéket. Ha kéretjük magunkat már 10 LE-ért is tevegelhetünk- legalábbis nyáron igy van, pang a piac. Jó tudni, hogy aki fel mászik a piramisra azt szigorúan megbüntetik.

Az iszlám Kairó

Az iszlám Kairó iránt érdeklődők is bőven válogathatnak a látnivalók közül. A Citadella lehet egy kiindulási pont, ahonnan már gyalog is elérhető néhány látnivaló. Belépő mindenütt van, 6 LE-tól 20 LE-ig, diákoknak ennek a fele. Sajnos nagyon lepusztult mecsetek is vannak, mint pl. a Tulun mecset, amelyik a legrégibb, de nem érdemes a belépőt megvenni. Most renoválják, semmi élményt nem nyújt. A Tahrir közeléből ide vagy a bazárhoz általában 10 LE-ért visznek el taxival. Persze az alku nem itt kezdődik.

Khan el Khalili bazár 

A Khan el Khalili bazár is olyan színfoltja Kairó városnak, amit feltétlen érdemes megnézni. Érdemes bebújni a kis zugokba is, mindenütt van valami újdonság, akár üzlet, akár egy jó teázó. Mindenképpen este érdemes menni, amikor már kellemes az idő, és sejtelmesen sárga fényben úszik a bazár. A bazár mellett van az egyik leglátványosabb mecset az el- Azhar, ami esti fényben nagyon szép látvány.
Az esti, éjszakai Cairó nagy sétákra csábít, ilyenkor a leghangulatosabb a város. Érdemes a teázókban üldögélni, és onnan nézni a forgatagot.
Ihatunk filter teát, vagy a helyi egyiptomi teát, ráadásul ezekben a teázókban mód van a vízipipa kipróbálására is (1,5 LE), de maga a szertartás megfigyelése is igen érdekes élmény. Vannak egészen olcsó étkezési lehetőségek Cairóban is, ahol az árak ki vannak írva és egyúttal a kínálatot is láthatjuk. Könnyen találhatunk kis élelmiszerboltokat, és ami a kispénzű turistáknak nagyon fontos, sütödéket is. Ezekben friss, nagyon jó ízű kalácsot vehetünk, fél vagy háromnegyed fontért. Azok számára, akik idegenkednek az egyiptomi konyhától, bizonyára örömet jelent a McDonalds és a Pizza Hut megpillantása. A számtalan Mc.-ben egy kis menü 5 LE, a nagy kb.9 LE. A tisztaság a megszokott, de WC -ügyben is érdemes a Mc.-et észben tartani, mivel szinte ez az egyetlen lehetőség Cairóban.
Jó tudni, hogy a városban metró is van. A buszhoz hasonlóan olcsón vehető igénybe, feltéve ha valaki feltalálja, kiismeri magát a megállók között.
Szállás: a Tahrir tér közelében a Mohamed Bey Bassiounin lévő Hotel Suisseben 10 LE-ért lehet aludni - többágyas szobában. Van persze két ágyas, fürdőszobás szoba is, 50 LE / 2 főnek, de nem kifogástalan a tisztaság. A Ramses közelében lévő hotelekben 30 LE-ért is van két ágyas szoba, de azok nem is minősíthetők.
 
Forrás:www.geocities.com/hatizsakhu/egyiptom2.html

Kairó hivatalos adatai

Kairó (arabul al-Káhira) Egyiptom fővárosa, lakossága kb. 15 millió, Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa, a világ 13. legnépesebb városa. Míg a város hivatalos neve al-Káhira, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban Maszrnak ejtenek.

Kairó városhatárain belül 7 734 614 fő él az adatok szerint, de az agglomerációt is ideszámítva összesen 15 502 478 lakos él a vonzáskörzetében (2005. január 1-jei adatok szerint). A nigériai Lagos régiója mellett ez Afrika legnagyobb agglomerációja. Mindazonáltal Egyiptomban nincs a lakóhelyekre bejelentkezési kötelezettség, nem hivatalos becslések szerint a nagytérségben 25 millióan élnek, ami az ország lakosságának közel harmada.

Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva.

A várost egy kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a posztra. Kairó politikai, gazdasági, és kulturális központja Egyiptomnak és a Közel-Keletnek is. Itt űlésezik az egyiptomi kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet. Ezen kívül egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok és emlékművek sokaságai is hozzátartoznak a sokszínű városképhez. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része. (forrás: Wikipédia)